Bucsa,,Ahol az érték a vidék..."
BUCSA - Békés megye legészakibb települése
A három megye – Békés, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok – találkozásánál fekvő két és félezer lakosú település a középkorban a Tisza, a Körösök és a Berettyó által elárasztott „vad-vízország” volt. A település a Karcagot Füzesgyarmattal összekötő út mentén fekszik, a 4-es számú főúttól 13 km-re. A falut három folyóvíz – a Hortobágy-Berettyó-, a Sárréti- és a Hamvas-csatorna – mint egy szigetet öleli körül.
Békés megye legészakibb településének történelmében különleges esztendő volt a 2006. év. Megjelent a település történelmi múltját feldolgozó dokumentumtár a Biró Endre által írott és szerkesztett könyv, Bucsa címmel, 443 oldalon. Ekkor ünnepelte a falu ugyanis első írásos említésének 685. esztendejét, amikor is a honfoglaló Barsa nemzetség osztozásakor Apa fia Miklós és családja kapta 1321-ben Bucsát. A későbbiekben a középkor folyamán mindvégig az e nemzetségből származó Nadányiak birtoka.
A másik jeles évforduló a török uralom utáni újratelepítést követően, az 1901. év, amikor Bucsatelep néven önállóan működik, bár még Füzesgyarmathoz tartozik. Erről a Békés Megyei Közlöny 1901. szeptemberi száma imigyen számol be:
"Békés megye legifjabb községe: Bucsa telep, örvendetes módon halad előre. Az anyaközség: Füzesgyarmat mindent megtesz, hogy a bucsaiak boldoguljanak. Az új község utcái szabályos egyenközű vonalakban húzódnak, az egyes porták rendes kinézése elárulja, hogy lakói törekvő munkás emberek. Templomuk még nincs ezért az isteni tiszteleteket az iskola helyiségében tartják. A lakosok egy része római katolikus, kik a bárándi egyházhoz tartoznak, mivel az ottani parókia jóval közelebb esik hozzájuk, mint a szeghalmi. Az új község lakóinak száma 1500 lélek. "
A harmadik jeles évforduló, hogy 1941 óta önálló község a település.
Bucsa és környéke már az újkőkor idején lakott hely volt, de megtalálták nyomát a rézkor, bronzkor és vaskor népeinek is. Éltek itt kelták, szarmaták, sőt a római birodalom is uralta e környéket az ásatások során feltárt régészeti leletek tanúsága szerint. A középkorban a tatárjárás után Békés megye településeinek 50 %-a elpusztult, de Bucsa faluként említődik. pl. " 1412-ben midőn Garai Miklós nádor Békés falu mellett a szokott nyolcados törvényszéket tartotta, a megye tisztikara egyező nyilatkozata szerint Bucsa falu és az ahhoz tartozó Keszegestó, Szőlős sziget, Apavára Nadányi László ősi birtokául elismertetett. " Noha a középkor folyamán rendszerint feltűnik írásos említése, az itt élő nép életmódja miatt gyakran előfordulhatott, hogy hosszabb-rövidebb ideig lakatlan volt. Annál is inkább, mivel Bucsa és környéke a Tisza, a Körösök és a Berettyó által elöntött terület, valóságos vadvízország volt. A középkori térképeken “Praedium Butsa” néven szerepelt ez a terület. A XVI. században Bucsa nevét gyakran találhatjuk az adóösszeírásokban. Mivel a török hódoltság és Erdély határa a közelben húzódott, a bucsaiak mint a környékbeli falvak népe igyekezett kihasználni az ebből adódó lehetőségeket. A török ezt nem nézte jó szemmel és 1586-ban Ecseggel és Ványával egy időben porig égették. Ezt követően évszázadokon át pusztává vált Bucsa, szilajpásztorok, rétes emberek, betyárok tanyája. 1724-ben báró Harruckern János György birtoka, 1866-ban gróf Blankenstein György birtoka, 1871. Stepan Antal birtoka 1894-ig Schwarcz Ferenc birtoka 1895-től Springer Mária bárónő birtoka a II. világháború utolsó éveiben pedig Welster angol bankáré a birtok.
A falut csak a XIX. század vége felé kezdik újratelepíteni előbb Bucsa-újülés, majd Bucsa-telep néven. 1914-ben lett felszentelve a katolikus templom, 1926-ban pedig a református templom. 1928-ban fúrták a falu bővizű artézi kútját. A II. világháborúban Bucsán először német, majd szovjet egységek lettek elszállásolva. 1944. október 7-én hagyta el az utolsó szovjet katona Bucsát. 1951-ben villamosították a községet. 1957-ben épült a Kossuth úti iskola. 1972-ben Posta, 1974-75-ben vízvezeték hálózat és törpevízmű telep létesült, 1978-ban fogászati rendelő, 1984-ben szolgálati lakások és bölcsőde épült. 1991-ben megszűnt a bölcsőde és Idősek Klubja létesült. 1992-ben gázvezeték-hálózat épült.
A településre a háborítatlan természeti környezet és az évente rendszeresen megtartott rendezvények vonzzák a látogatókat. Nagy sikerűek a július végén megtartásra kerülő kézműves tábor és a nyár végén szervezett Falunap rendezvényei.
A sárréti puszta nyugalma, változatos madárvilága, a vadászat és a horgászat lehetősége várja a Bucsára látogatókat. Akik nem a vadvizeket részesítik előnyben, a bucsai horgásztavat is választhatják.
A település határában található a Körös-Maros Nemzeti Park, amelynek egyik ékessége Európa legnagyobb madara, a túzok.
A falu főútja mellett védett gesztenyefasor áll, amelyet különösen nyár eleji virág-pompájában érdemes megcsodálni.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Projekt összefoglalás
Bucsa Község az ÁROP 1.A.2 pályázat keretein belül valósította meg a településen a Szervezetfejlesztést.
Közreműködő szervezet a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft: www.vati.hu és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség www.nfu.hu
A projekt 2008 12. 01-én kezdődött és 2010 03.16-án fejeződött be.
A Projekt teljes egésze, három ütemre lett bontva.
Az első ütem során a pályázatban vállaltaknak megfelelően megtörtént a Körjegyzőség működésének felülvizsgálata, az eredmények pedig átadásra és prezentálásra kerültek a Megrendelő felé.
A Projekt második – előkészítő – szakasza során meghatározásra kerültek a szervezetfejlesztés stratégiai céljai, valamint mindhárom részterületet illetően megszülettek és több körös egyeztetésen estek át azon anyagok, melyek alapján a későbbiek során megtörténhettek a szervezetfejlesztés záró lépései.
A Projekt harmadik, záró üteme során felhasználva az átvilágítás tapasztalatait, valamint a második ütem során elkészült szervezetfejlesztési tanulmányokat, bevezetésre kerültek a vállalt változások, elfogadásra került az új SZMSZ, valamint számos dokumentum, amelyek hozzájárulnak a Körjegyzőség hatékonyabb működéséhez, mind az ügyfél-elégedettség, mind a gazdaságossági tekintetében.
A projekt eredménytermékei
A társadalmi fenntarthatósági kritériumok teljesülése:
Jogszabályi keretek összefoglalása:
A projekt által érintett ügycsoport, illetve feladat/ szolgáltatás kereteit meghatározó jogszabályok listájának felsorolása, valamint a főbb jogi rendelkezések érthető összefoglalása felhasználói, ügyintézői útmutatók részeként. A dokumentumokat ingyenesen hozzáférhetővé tettük a weboldalunkon és az ügyfélszolgálaton kinyomtatva.
A felmerülő társadalmi igények megjelenítése:
A fejlesztés eredményeinek megtervezése, megvalósítása és működtetése során a tekintettel voltunk a felmerülő társadalmi igényekre és azokra megfelelő intézményesített választ adtunk.
- A társadalmi igények megjelenítésére a honlapon elhelyezett vélemény-nyilvánítási eszköz.
- Az ügyfélszolgálaton elhelyezett ötletgyűjtő
- Társadalmi értékek megjelenítése stratégia célok között, esélyegyenlőségi terv készítése és nyilvánosságra hozatala
Az érintettek bevonása a tervezésbe, megvalósításba és az értékelésbe:
A projekt indító dokumentum fejezetei nevesítve és részletesen tárgyalják a projekt megvalósításban érintetteket, valamint az érintettek részvállalását, feladatait a projekt megvalósítás folyamatában. A projekt indító dokumentum, a terv részeként szabályozza a részvevő közötti kommunikáció és kapcsolattartás formáit, valamint a projekt adminisztráció, dokumentum kezelés rendjét.
Részvételi felelős a szervezeten belül:
Részvételi felelőst jelöltünk ki Magyar László személyében, aki a feladatok ellátására megfelelő felkészültséggel bír, és látja el azokat.
A projekt során elkészített beszámolókat és eredményeket lentebb a letölthető formátumban mellékeljük. Egyben letölthető ITT.
| Bucsa Informatikai Fejlesztési javaslat | |
| Bucsa Esélyegyenlőségi Terve 2010 | |
| Bucsa SZMSZ | |
| Bucsa Jogszabályi keretek | |
| Bucsa KTE | |
| Bucsa Körjegyzősége szervezet átalakítás | |
| Cafetéria szabályzat 2010 | |
| Költségvetés II. Ütem Bucsa | |
| Közbeszerzési rendelet szabályzat 2010.február 10. hatályos | |
| Köztisztviselői Etikai Kódex | |
| Közszolgálati szabályzat | |
| Összefoglaló oktatás I. ütem | |
| Partnerség II. ütem Bucsa | |
| Projekt Indító Dokumentum Bucsa ÁROP 1.0 | |
| Szakmai összefoglaló feljegyzés I. ütem | |
| Szakmai összefoglaló feljegyzés II. ütem | |
| Szakmai összefoglaló feljegyzés III. ütem | |